A kormány kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztési stratégiájának talán legfontosabb zászlóshajója a Magyar multi program (Mmp), amelynek keretében 50 hazai kkv juthat csaknem 15 milliárd forint fejlesztési forráshoz az idén – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára kedden Debrecenben.
Szepesi Balázs a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott vállalkozói fórumon azt mondta, hogy a tavaly indított program keretében idén is szeretnék megtalálni azt az 50 vállalatot, amely a jövőben olyan „nagy büszkesége lehet az országnak, mint régen az Orion, vagy a Ganz volt”.
Az Mmp keretében vállalkozásfejlesztési szakemberek bevonásával állítják össze a cégre szabott fejlesztési programokat, amelyek megvalósításához cégenként 50-340 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosítanak európai uniós társfinanszírozással, közölte a helyettes államtitkár.
„A magyar gazdaságpolitika sikerének egyik alapja, hogy a világ egyik legjobb exportáló országa vagyunk” – hangoztatta Szepesi Balázs megjegyezve, hogy ebből a szempontból a kkv-k is sikeresek: a hozzáadott értékükhöz viszonyítva nagy volumenben tudnak eladni.
Ugyanakkor probléma, hogy nagyon sok vállalkozás még nem lépett ki a nemzetközi piacra, pedig amelyek ott vannak, jobban teljesítenek, több fizetést tudnak adni, és a tulajdonosaik is többet keresnek, húzta alá a gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár.
Fontos feladatnak nevezte, hogy segítsék a kkv-k megjelenését a nemzetközi piacokon, illetve azt, hogy amelyek már ott vannak, megkapják a magyar kormánytól az összes lehetséges segítséget a helytálláshoz a versenyben, mint ahogy más államok is segítik a vállalataikat.
A Magyar multi program mellett számos más vissza nem térítendő támogatás is segíti a vállalkozásokat – jelezte Szepesi Balázs. Példaként említette a 3 milliárd forint keretösszegű beszállítói fejlesztési programot, a 6 milliárdos építőipari technológiai korszerűsítés programot, a 15 milliárdos Nagyvállalati beruházási támogatási programot, az egyedi kormánydöntéssel megítélt, 80 milliárd forint keretösszegű támogatási programot, az 1,4 milliárdos Ipar 4.0 programot, a napelemes rendszer telepítését támogató 23,9 milliárd forint keretösszegű programot, a vállalati infokommunikációt támogató 48,2 milliárdos programot, a foglalkoztatásbővítés 12 milliárdos ösztönzését, vagy a 10 milliárd forint keretösszegű Új gyakornoki programot.
Szepesi Balázs arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság nagy kihívások előtt áll: a foglalkoztatás miatti termelékenységi kényszer, a digitalizáció és a generációváltás korszakváltást hoz a magyar gazdaságban.
Paulovits Ádám Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) igazgatója elmondta: a BÉT számos programmal segíti a vállalatokat abban, hogy nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek. Kiemelte a BÉT 50 és az Elit vállalkozásfejlesztési programot, amelyekben hazai tulajdonú, növekedést tervező, az exportpiacok felé nyitni szándékozó vállalatok vehetnek részt.
Miklóssy Ferenc, a fórumnak otthont adó hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara elnöke üdvözölte a kormány kkv-kat támogató programját. Finnországot, Dél-Koreát és Tajvant említette példaként, amely országok hasonló, a nemzeti vállalkozásokat erősítő és nemzetközi piacra segítő kormányzati támogatással váltak gazdasági nagyhatalommá.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Az első eredmények már látszódnak, de az áttörés csak most várható.
Ezzel a támogatott vállalkozások száma közel duplájára, 852-re nőtt.
Már 130 milliárdnál jár a Demján-program.
Európában ma két növekedési modell van: keleten a németek pénze, nyugaton meg a hitel. Kohán Mátyás írása.
A tárcavezető elárulta, miért gyengélkedik a magyar gazdaság.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
